2012. február 6., hétfő

Vértes innen-onnan! 2012.02.04-05

Vasárnap láttuk a Csodát, és találkoztunk az Emberséggel.
Reggel, miután elhagytuk a Várgesztesi várat, ahol álomra hajtottuk fejünket éjszaka, olyan látvány tárult elénk, amit nehéz szavakkal kifejezni. Az erdőt vastag hótakaró borította, a fák kopasz ágain úgy ücsörögtek nagy kupacokban a hópelyhek, hogy minden hókristályt egyesével megcsodálhattunk a maga szépségében. A szikrázó napsütésben az égből csillámpor hullott alá szüntelenül. 
Mindenkinek tátva maradt a szája, és tudtuk, hogy Tündérországban vagyunk. 
Ez az a pillanat, amikor az ember minden fájdalmáról és a kimerültségről megfeledkezve azt mondja: Dehogy megyek haza az első busszal!
Nem győztük kigyönyörködni magunkat, hiszen a Vértest felfedezni jöttünk, nem pedig bámészkodni egy helyben ácsorogva. Végül is erőt vettünk magunkon, és nekilódultunk az aznapi kilométereknek.
A délelőtt folyamán beértünk Vérteskozmára, alig vártuk a kávét, amit a kocsmában majd elfogyasztunk! Vérteskozma a mesebeli házikókkal járul hozzá a turista élményeinek gazdagításához, azonban egyetlen utcából áll, és kocsmája nincsen. Ezt tudtuk meg a település Marika nénijétől, az egyetlen embertől, akivel találkoztunk ebben az egyetlen utcában. Az Isteni Gondviselés mutatkozott meg számunkra, Marika néni nem gondolkodott sokáig, meghívta a 11 fős társaságot egy kávéra. Nem adta ingyen, a fiúknak el kellett söpörniük a havat a lépcsőjén:) 
Marika néni kertjében újabb ámulatba estünk, madáretetők lógtak a fákon, szélcsengők csilingeltek, ahogy mind a 11-en ott tolongtunk a tornácon. A fényképezőgépek hevesen kattogtak, hogy a kis kertecske minden zeg-zugát megörökíthessük. 
A ház ablakán bekukucskálva megannyi csecse-becsével, giccsparádéval szembesültünk, de mindezt nem lehetett nem szeretni! 
Itt még az emberség a legfőbb értékrend... 
Számomra ez a két momentum adta a legemlékezetesebb pillanatokat ezen a hétvégén. 
Mindkét napot számtalan egyéb apró élmény fűszerezte, melyek most nem kerültek említésre, de az emlékezetünkben helyet kaptak.
A túratársaknak köszönöm az összetartást, kitartást, és a MOSOLYT, JÓKEDVET, VIDÁMSÁGOT! 
Nem utolsó sorban, de ISMÉT kihangsúlyozom, hogy mindezek megélésében nincs részünk, ha nincs a szigoráról elhíresült Helytartónk:)
Köszönet azért, hogy minden túrán vannak, akik cipelik a fényképezőgépet, és megosztják velünk alkotásaikat:
                                                                                               P.A.

Fidi fényképei
Bobita8 fényképei

Első nap útvonal diagramm
Második nap útvonal diagramm




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése